"Egyél szépen, itt repül a falatka, hamm bekapjuk" - szebbnél szebb szavakkal, kérve-kéred gyermeked, hogy egyen valamit. Finom falatokat készítesz neki, igyekszel a körítést is a kedvére valónak csinálni (úgy, mint a tányért, evőeszközt, az étel díszítése) hogy hátha... De nem, ő elutasító és minden falatot eltol a szájától.

Az étvágytalanság lehetséges okai

Amikor étvágytalanságról beszélünk akkor elsőként azt kell megvizsgálni, hogy mennyire eszik keveset a gyerek. Csak mi érezzük azt, hogy ez tényleg kevés, vagy a súlygyarapodás is megállt nála már egy ideje. Ha aggódunk, akkor mielőtt bárhova fordulnánk, először gondoljuk át, hogy az utóbbi hónapokban mennyire stagnál a gyermekünk súlya.

Mert sokszor az az igazság, hogy a gyerekek jobban tudják, hogy mennyi ételre van szükségük, mint mi magunk. Ha a mérleg arról tanúskodik, hogy gyermekünk fejlődik, akkor nem biztos, hogy van alapja az aggódásnak.

Ami még befolyásolhatja az étvágyat az a napközben elfogyasztott folyadék mennyisége és mibenléte. Mert a sok cukros ital könnyen lehet, hogy a kicsi gyomrot olyannyira eltelíti, hogy nem fog egyebet kívánni. Ügyelj arra, hogy minél több vizet igyon az édes innivalók helyett.

A túlzásba vitt tízórai vagy uzsonna is befolyással lehetnek a főétkezések során elfogyasztott étel mennyiségével. Próbáld meg, hogy a köztes étkezéseket könnyű, egyszerű falatokkal letudni.

Ne kényszerítsd az evésre!

Nincs annál rosszabb, mint ha valakit kényszeríteni kell arra, hogy egyen. Gondolj csak magadra, minden bizonnyal neked is vannak olyan ennivalók, amiktől a falra tudnál mászni. Ugyanígy a gyermekednek is van, ezért ne próbáld meg ráerőltetni, azt, amitől teljesen elzárkózik, mert a végén még úgy kiábrándul az evésből, hogy teljesen elzárkózik. Ugyanígy zsarolni sem érdemes, mert a végén többel kötöd be.

Felnőttként épp az ellentétét tapasztalhatjuk

A fentiekkel ellentétes probléma, ha többet eszünk, mint amire a szervezetünknek szüksége van. A túlsúly már gyermekkorban kialakulhat, de ha felnőttként sem teszünk ellene, akkor az súlyos betegségekhez vezethet.

Igen, az AI-vel készített vizuális művek elméletileg művészeti szintre emelkedhetnek. Azonban ez a gyakorlatban számos kihívást hordoz magában.

Például az AI modellek jelenleg nem képesek önállóan kreatívnak lenni. A művészethez szükséges ötleteket, koncepciókat és érzelmeket emberi művészeknek kell biztosítaniuk.

Az AI modellek által generált képek lenyűgözőek és újszerűek lehetnek, de esztétikai értékük szubjektív. Az AI-nek meg kell tanulnia megkülönböztetni a "csinosat" a "művészitől". Ezért

az MI-művészetben az emberi beavatkozás mértéke kulcsfontosságú.

A művészeknek eldönteniük kell, hogy mennyire kívánnak az AI-re támaszkodni a művészi folyamat során. Az MI-modellek gyanis gyakran más művészek munkáiból merítenek ihletet.

Mindezzel együtt ez ígéretes terület, és a következő előnyökkel jár:

1. Az AI új vizuális stílusok és formák létrehozására képes, amelyek emberi művészek számára elérhetetlenek.
2. Az AI eszközök szélesebb körben elérhetővé teszik a művészetet, és lehetővé teszik, hogy bárki alkothasson, tehetségtől és képzettségtől függetlenül.
3. Az MI felgyorsíthatja a művészi alkotás folyamatát, és lehetővé teszi a művészek számára, hogy többet kísérletezzenek.

Az AI művészet fejlődése a technológia fejlődésétől, az emberi művészek kreativitásától és a művészeti közösség nyitottságától függ.

Összefoglalva: Az AI által generált vizuális művek képesek lehetnek művészeti szintet elérni, ami érdekes kérdéseket vet fel a kreativitásról, az észlelésről és a művészet lényegéről. A kutatások többek között azt vizsgálták, hogy a megfigyelők képesek-e megkülönböztetni a számítógép által generált művészetet az ember alkotta művészettől, és hogy ezeket az ítéleteket milyen tényezők befolyásolhatják, mint például az észlelt szándékosság vagy esztétikai preferenciák.

Művészeti Turing-teszt

Az "művészeti Turing-teszt" fogalmát vizsgálták annak megállapítására, hogy a számítógép által generált művek meggyőzően tűnhetnek-e úgy, mintha emberek készítették volna. A tanulmányok kimutatták, hogy a résztvevők képesek voltak megkülönböztetni a számítógép által készített műalkotásokat az emberi művészek által készítettektől, az ítéleteket pedig potenciálisan az észlelt szándékosság vagy a gyártási módra utaló felületi jellemzők befolyásolhatták.

Esztétikai kérdések és válaszok

A kutatások rámutatnak egy számítógép által generált művészettel szembeni elfogultságra, amelyet a megfigyelők hiedelmei befolyásolhatnak arról, hogy mire képesek a számítógépek. Ez az elfogultság azonban megfordulhat olyan környezetekben, ahol a megfigyelők antropomorf jellemzőket tulajdoníthatnak az AI-nak, ami azt sugallja, hogy az AI kreativitásának észlelése összetett és kontextusfüggő lehet.

Ember-AI Együttműködés

Az ember és az AI közötti művészi együttműködést vizsgálták, ami különbségeket tárt fel a művészek és a nem művészek alkotói cselekedetei és az AI-hez való hozzáállásuk között. Ezek a tanulmányok arra utalnak, hogy bár a technológia elmoshatja a művészeti élmény határait, az effektív kommunikáció és a művészeti érték észlelése továbbra is fontos.

Etikai és esztétikai negfontolások

Az AI művészetben való alkalmazásának etikai és esztétikai következményeit is elemezték, beleértve az aggályokat az artisták stílusainak sztereotipizálásával és a művészeti mozgalmak szocio-kulturális árnyalataival kapcsolatban. Ezek a kutatások hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy figyelembe vegyük a művészeti mozgalmak befolyását és az AI által generált művészet felelősségvállalását.

Az emberi személyiség vizsgálata már a legrégebbi tudósokat is foglalkoztatta.

Már Hippokratész tanai közt is találkozhatunk személyiségtipológiával, i.e. 400-ból.

A személyiségünk nagyban hozzájárul ahhoz, hogy miként kezeljük és bánunk a minket körülvevő stresszel. A stressz lényegében az élettel együttjáró elhasználódási folyamatot jelenti, melyet elkerülni teljes mértékben nem lehet, de arra van lehetőség, hogy a lehető legkisebb mértékűre csökkentsük.

Pszichológiai reakciók a stresszre

Két alapvető válasz létezik a stresszre, az aktív válasz, tehát küzdelem, valamint a passzív válasz, ami meneküléssel vagy eltűréssel jár.

A közfelfogással ellentétben a stresszt nem kell és nem is lehet elkerülni. Hasznossá és kellemessé is tehetjük, amennyiben megismerkedünk a stressz hatásmódjával és ennek megfelelően alakítjuk az életmódunkat.

Ha képesek vagyunk arra, hogy kihívásként éljünk meg egy helyzetet, akkor akár feldobódott hangulatba is kerülhetünk a stressz által. De stressz hatására általában negatív érzelmek jelentkeznek, mint például a szorongás, amivel addig nincs baj, amíg optimális szinten tudjuk tartani, viszont az erős szorongás már rontja a teljesítményünket. Előfordulhat az is, hogy agresszióval reagálunk egy stresszhelyzetre, vagy akár a gondolkodásunkat is befolyásolja, gondolkodásbeli zavart okoz. A negatív gondolatok miatt nem tudunk logikusan gondolkodni.

Munkahelyi stressz

A munka elvesztése és a tartós munkanélküliség olyan élethelyzetet képes teremteni, amely hat az érintettek érzelmi állapotára és a gondolkodására, magatartására. Súlyosabb esetben az egyén testi-lelki egészségét fenyegeti, a tehetetlenség érzése kezd eluralkodni rajta. A munkanélküliség rontja a társas-családi kapcsolatokat, gyakoribbá válnak a konfliktusok.